Manapság rengeteg tanáccsal ellátják az embert a helyes táplálkozást boncolgatva.

         -napi ötszöri étkezés

        -este 6 után már ne fogyasszon, csak folyadékot

        -stb.

Én a legjobb útnak azt gondolom, ha megismeri az ember a saját szervezetét, kísérletezik és végül betartja a maga által támasztott szabályokat!

Mindent lehet enni, csak mértékkel!

Az elméletek sűrejében már sokan beleásták magukat, nekem a legszimpatikusabb a Paleolit táplálkozás című könyv, melynek lényegét egy rövid interjú részlettel ajánlanám mindenki figyelmébe!

Kovács Krisztina

Szendi Gábor: Miért nem használnak, sőt ártalmasak az antidepresszánsok?

Interjú Szendi Gáborral

• 2009. 10. 05.

Miért nem használnak, sőt ártalmasak az antidepresszánsok? Miért nem szabad menekülni a rettegettnek tartott nap elől, főleg a daganatos betegeknek? Miért növeli meg a mellműtétek számát a mammográfiai vizsgálatok elterjedése? Többnyire ilyen és ezekhez hasonló, újszerű kérdésekre kaphattunk eddig – és kaphatunk majd ezután is – eredeti, tudományosan alátámasztott válaszokat Szendi Gábor tudománykritikustól.

Most azonban elsősorban személyes megéléseiről, sorsának kihívásairól, életútjának fordulópontjairól beszélgettem a kutatópszichológussal, aki a napokban fejezte be november elején megjelenő új könyvének megírását, melynek címe: Paleolit táplálkozás.

– Érez valamiféle kiüresedést egy ilyen nagy munka után?

– Nem nevezném kiüresedésnek, de tény, hogy az elmúlt másfél hónap alatt kora reggeltől késő estig csak írtam, ami komoly frusztrációt jelentett. Ez idő alatt szinte semmit nem mozogtam, és míg egyébként rendszeresen felbiciklizek a János-hegyre, most már attól izomlázam lett, hogy beutaztam a városba.

– Mi a lényege a könyv címét adó paleolit táplálkozásnak?

– Az evolúció során az emberiség táplálkozásában több olyan fordulópont volt, amely sajnos visszalépésnek bizonyult. Ilyennek számít az az időszak is, amikor az emberek földműveléssel kezdtek foglalkozni, mert rájöttek, hogy egy kis területet megművelve, termeléssel több embert el lehet látni, mint ugyanazon a területen vadászattal. Ennek egyenes következménye lett a gabonatermesztés és -fogyasztás, ami valójában kényszermegoldás, és az emberi szervezet nem adaptálódott hozzá. Olyan mennyiségű szénhidrát bevitelét jelenti, amire evolúciósan nem vagyunk felkészülve. A gabonaféléket, hasonlóan a tejtermékekhez, csak látszólag tudjuk megemészteni, de valójában ártalmas, megbetegítő folyamatokat indítanak be a szervezetünkben.

– Gondolom, a leírtaknak megfelelően paleolit táplálkozást folytat. Ennek már most is érzi az előnyét, vagy majd 80 éves korában fog kiderülni, hogy egészséges maradt-e, míg mások megbetegedtek?

– Inkább száz évre tervezek… Hosszú távon természetesen látszik majd az eredmény, viszont már most tapasztalok pozitív változásokat. Körülbelül fél éve hagytam el végleg a kenyeret, helyette sok gyümölcsöt és zöldséget eszem, és ennek eredményképpen öt kilót fogytam. Beállt a szervezetem az ideális súlyára, anélkül, hogy éheztem volna. A gabonák, függetlenül attól, hogy teljes kiőrlésűek, vagy sem, rengeteg kárt okoznak, de nem csak testi értelemben, ugyanis a túlzott szénhidrátbevitel és a depresszió kialakulása között is szoros összefüggés van.

– A depresszióval kapcsolatban többek közt azt vallja, hogy a probléma egyik megoldása lehet, ha megtanulunk együtt élni azzal, ami nem kerülhető el. Ezt saját tapasztalatból mondja?

–        Nem mondom, hogy felhőtlenül boldog és felszabadult életem van, de tény, hogy azzal foglalkozom, amit szeretek. Ugyanakkor az elhivatottságom miatt semmilyen hobbira nincs időm. Kutatás céljából olvasok, sosem kedvtelésből, és néha csak azért nézek meg egy filmet, hogy együtt legyek a családommal. Ilyen jellegű nyomás alatt akár depressziós is lehetnék, de nem vagyok, mert értelmét látom a meghozott áldozatoknak.